Toronyiránt.eu
A húsvét utáni ötvenedik napon (görögül pentekosztész – a neve is innen ered) a Szentlélek leszállt Szűz Mária és a Jézus kereszthalála után először egybegyűlt apostolok közé. Akik ezután a világ minden nyelvén hirdették az evangéliumot. Péter is prédikálni kezdett, amire sok követő csatlakozott, megalakult az első keresztény gyülekezet, ezért az egyház születésnapjának tekinti pünkösdöt. A püspöki szinódus 305-ben rendelte el megünneplését. A katolikusok, reformátusok, evangélikusok istentiszteletekkel emlékeznek meg ekkor a Szentlélek eljövetelére. Legkorábban május 10-re, legkésőbb június 13-ra esik. Magyarországon 1993. óta munkaszüneti nap.
Egyes vidékeken, ahol május elején állították fel a kiszemelt lány kertjében a szalagokkal díszített májusfát, ekkor döntötték ki.
Európa nagy részén a középkorban lovagi játékok során választották ki a legderekabbat a résztvevők közül. Magyarországon a 16. század óta van írásos nyoma a népszokásnak, évente pünkösdkor tartották, egyes falvakban ez a hagyomány mai napig megmaradt. Különböző ügyességi versenyen (lovasságin, bikahajszán, kakaslövésen, kaszáláson, bot-, kötélhúzáson, stb.) indulhattak a legények, aki minden próbából győztesként került ki, megkoronázták. A pünkösdi király ingyen ihatott a kocsmában, minden lakodalomra és ünnepségre hivatalos volt. Ez a kiváltság volt, ahol egy hétig, de valahol egy évig is tarthatott.
Régen több helyen zarándoklatot tartottak pünkösdkor, a mai napig fennmaradt a Kárpát-medencében a leghíresebbnek számító Csíksomlyói búcsú, aminek hagyománya a 16. századig nyúlik vissza.
Forrás: Hagyományok Háza, Képmás
