Vaskeresztes

Magyar- és Németkeresztes falvakat 1929-ben Keresztes néven egyesítették, majd a településnevet 1931-ben hivatalosan Vaskeresztesre változtatták. A falu neve a romantikus elképzelések szerint a keresztesháborúk korából ered. Arra azonban, semmilyen bizonyíték sincsen, hogy a Szentföld felé Magyarországon vonuló keresztesek a Vashegy környékén letelepedtek volna. Keresztes a nyelvtudósok szerint a német Christian névből származik, amit bizonyít IV. Béla királynak a vashegyi földeket felsoroló, 1238-ban kelt oklevele, amely a falut „Christur” néven említi. A pornói apátság 1401-ben pert indított a szombathelyi várnagy ellen, mivel annak emberei a kolostor keresztesi hegyen lévő pincéjéből, garázda módon, a hordókat megfúrva hét vödör vörösbort vittek el. Az erőszakoskodásról „… villico nostre possessionis Crestis plene informati” a Keresztes faluban szolgáló vincellér adott jelentést. Ez is bizonyítja, hogy a keresztesi bor, már hat évszázaddal ezelőtt is az „érdeklődés” homlokterében volt. Az falu neve, ország ügyek kapcsán, 1670-ben is említésre került. Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter, a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevői, amikor szervezkedésük kitudódott, magukat tisztázni Bécsbe indultak. Frangepán naplójában részletesen leírta a császárvárosba vezető utat. Ennek során Körmendről indulva, április 15-én érkeztek „a Pinka vize melletti Keresztesre”, ahol az éjszakát töltötték, de előtte a plébánián finom bort kóstoltak. A keresztesi vörösbor jó hírének az 1895-ös filoxéravész sem ártott, bár a környéket is zár alá vették, de gróf Batthyány Iván „vashegyi bora” egy év múltán már a „Budapesti Bor-verseny” díjazottjai között szerepelt. Az 1985-ös burgenlandi borhamisítási botrány a Vashegy osztrák oldalának borosgazdáit semmilyen formában sem érintette, így a vaskeresztesiek velük együttműködve bíznak abban, hogy boraik az Európai Unióban is egyre ismertebbek lesznek. Optimizmusra adhatnak okot azok az orvosi vizsgálatok, amelyek kimutatták a vaskeresztesi vörösbor szívbetegségeket gyógyító antioxidáns hatását. A présházak feletti domb tetején áll a szőlősgazdák által épített ősi Szűz Mária kápolna, amelyet már a Bécs felé lovagoló Zrínyi és Frangepán is láthatott.

Kép forrása: Gulyás Attila